Lancia Dedra - Mitsubishi Carisma : Olcsó Limuzinok
| Márka | Lancia |
| Típus | Dedra |
| Évjárat | |
| Üzemanyag | |
| Felszereltség |
Összehasonlító teszt - 2010Mindkét modell kategóriája „olcsójánosai” közé sorolható, a Dedra és a Carisma értékvesztése is átlag feletti. Utóbbi persze csak az eladónak jelent hátrányt, a vevőnek előnnyel kecsegtet. A Dedra még abból a korból való, amikor az olasz modelleket dögivel sújtották elektromos problémák, a Carisma pedig francia és japán alkatrészekből állt össze holland kezek munkája nyomán. Bizony, mindkét típus jócskán tartogathat meglepetéseket! Motorikusan eléggé háklisak a Dedrák, az önindító, a vízhőfokmérő, a lambdaszonda, a gyújtáselosztó és az AC-pumpa is a rövid élettartamú alkatrészek táborát gyarapítja. Az alapjárat ingadozása, a menet közbeni váratlan leállás és a magas üzemanyag fogyasztás (benzines modelleknél) sem ismeretlen a Lancia-tulajdonosok elott. A feszes hangolású, jó kanyartulajdonságokat produkáló futómű érzékeny a rossz minőségű aszfaltra. A lengéscsillapítók, a kerékcsapágyak a stabilizátor szilentjei, a lengőkarok és a féltengelyek is általában az előírtnál sűrűbben válnak csereéretté.
Dedra: hibaüzenetek, makacskodó fűtés
A műszerfali kontroll-lámpák valamelyike szinte mindig világít, a kilincsek és a belső kapaszkodók törésre hajlamosak, a hamutartó és a csomagtér világítása pedig gyakran kiég. A gyengécske fűtéssel és magával a fűtéskapcsolóval is gondok fordulhatnak elő. Az ajtók könnyen vetemednek, ilyenkor csak erős, felfelé irányuló rántással lehet ki- és beszállni. A kézifék gyakran hatástalan, a kipufogót hamar kikezdi a rozsda, a fékek szorulhatnak, és a kuplung tönkremenő munkahengere sem növeli a Dedrák megbízhatóságát. Igaz, hogy ritkábbak a komoly motorikus gondok a Carismáknál, de nem árt odafigyelni az 1,8-as GDI (125 LE) aggregátokra, melyek a magasabb, 98-as oktánszámú üzemanyagot igénylik. Az alacsonyabb oktánszámú nafta tankolása teljesítményvesztéssel és fogyasztásnövekedéssel jár. Az elhanyagolt és „félretankolt” GDI-k benzinpumpája általában hamar tönkremegy. Egy japán típushoz nem feltétlenül méltó az a sok apró hiba, ami a Carismáknál jelentkezni szokott. Az elektromos ablak műanyag kapcsolói egyszerűen eltörnek, a ködlámpa gombja kontakthibás, a központi zár pedig „elfárad”. A holland gyártás gyakran slendriánul összerakott példányokat eredményezett: beázhatnak az első világítótestek, az indexkar nem mindig ugrik vissza a helyére, a kormánymű, a csomagtérajtó és a hátsó ülések pedig nyikoroghatnak.
Carisma: akadozó váltó, problámás riasztó
A GDI változatokat leszámítva francia sebességváltót építettek a Mitsubishikbe, ám ezek pontatlanul, akadozva kapcsolhatók. A Renault-tól származó dízelmotorok tartósak, a tulajok többsége mind a menetteljesítményekkel, mind az alacsony fogyasztással elégedett. Az első ülések kényelmetlenek, a sofőr a szűk tartományban állítható kormány és a furcsa ülésrögzítés miatt nehezen tudja kialakítani a kívánt vezetési pozíciót. Ráadásul a gyenge oldaltartású ülések szivacsozása könnyen töredezik, a kárpitok pedig megnyúlnak a testesebbek alatt. A rendszeres izzókiégés és az eltömődő ablakmosó spricni bagatell probléma, de épp a gyakoriságuk miatt bosszantó. Figyeljünk az utólag beszerelt riasztókra, mert ezek gyakran működésképtelenné tehetik az amúgy stabil elektromos rendszerű Carismákat.
A műszerfali kontroll-lámpák valamelyike szinte mindig világít, a kilincsek és a belső kapaszkodók törésre hajlamosak, a hamutartó és a csomagtér világítása pedig gyakran kiég. A gyengécske fűtéssel és magával a fűtéskapcsolóval is gondok fordulhatnak elő. Az ajtók könnyen vetemednek, ilyenkor csak erős, felfelé irányuló rántással lehet ki- és beszállni. A kézifék gyakran hatástalan, a kipufogót hamar kikezdi a rozsda, a fékek szorulhatnak, és a kuplung tönkremenő munkahengere sem növeli a Dedrák megbízhatóságát. Igaz, hogy ritkábbak a komoly motorikus gondok a Carismáknál, de nem árt odafigyelni az 1,8-as GDI (125 LE) aggregátokra, melyek a magasabb, 98-as oktánszámú üzemanyagot igénylik. Az alacsonyabb oktánszámú nafta tankolása teljesítményvesztéssel és fogyasztásnövekedéssel jár. Az elhanyagolt és „félretankolt” GDI-k benzinpumpája általában hamar tönkremegy. Egy japán típushoz nem feltétlenül méltó az a sok apró hiba, ami a Carismáknál jelentkezni szokott. Az elektromos ablak műanyag kapcsolói egyszerűen eltörnek, a ködlámpa gombja kontakthibás, a központi zár pedig „elfárad”. A holland gyártás gyakran slendriánul összerakott példányokat eredményezett: beázhatnak az első világítótestek, az indexkar nem mindig ugrik vissza a helyére, a kormánymű, a csomagtérajtó és a hátsó ülések pedig nyikoroghatnak.
Carisma: akadozó váltó, problámás riasztó
A GDI változatokat leszámítva francia sebességváltót építettek a Mitsubishikbe, ám ezek pontatlanul, akadozva kapcsolhatók. A Renault-tól származó dízelmotorok tartósak, a tulajok többsége mind a menetteljesítményekkel, mind az alacsony fogyasztással elégedett. Az első ülések kényelmetlenek, a sofőr a szűk tartományban állítható kormány és a furcsa ülésrögzítés miatt nehezen tudja kialakítani a kívánt vezetési pozíciót. Ráadásul a gyenge oldaltartású ülések szivacsozása könnyen töredezik, a kárpitok pedig megnyúlnak a testesebbek alatt. A rendszeres izzókiégés és az eltömődő ablakmosó spricni bagatell probléma, de épp a gyakoriságuk miatt bosszantó. Figyeljünk az utólag beszerelt riasztókra, mert ezek gyakran működésképtelenné tehetik az amúgy stabil elektromos rendszerű Carismákat.
Képek
Hozzászólások
hozzászólás küldése2011-08-05 07:29:15varga lászlo
de mi a fogyasztásuk ezeknek az autoknak
2011-04-26 05:39:06kSzicoTgCvk
Seuproir thinking demonstrated above. Thanks!
