Elektromos rendszer - Autódoktor

Mint a legtöbb műszaki alkotás az izzók is kompromisszumokat tartalmaznak, hiszen sok egymásnak gyakran ellentmondó feltételnek kell megfelelniük.

A feltételek egy része ráadásul gazdasági jellegű:
- legyen olcsó
- legyen / ne legyen hosszú az élettartama
- legyen-e dizájnos a csomagolása, avagy a lehető legegyszerűbb legyen

A műszaki feltételeknek is van gazdasági kihatása:
- a széria nagyság meghatározóan befolyásolja az árat. A ritka típusok árában a gyártó
berendezés költsége meghatározó lehet.

A különböző gyártmányok különböző elvárás rendszernek felelnek meg, nézzük ezeket egyenként.

1, Hatásfok: a mai korszerű halogén izzók akár a 8%-os hatásfokot is elérhetik.

2, Az izzószál minél kisebb mérete javítja a fényszóró optikai tulajdonságait, ezért szeretik jobban a tervezők a H7-est, mint a H1-est. A kis méret javítja a hatásfokot, de rontja az élettartamot.

3, Névleges feszültség: a jármű izzókat (6) 12 és 24 Voltos verziókban gyártják, de a tényleges üzemi feszültségük ettől eltér, ezért a vizsgálati feszültségük is a gyakorlatban előforduló tényleges feszültségekhez van közelebb. A feszültség növelése jelentősen csökkenti a várható élettartamot, de javítja a hatásfokot, a fény teljesítményt (Lumen).

4, Töltő nyomás: növelése majdnem minden tulajdonságon javít, de határai vannak.
Pl. nem illik üzemhőmérsékleten felrobbannia, ha már fel robban nem illik nagy kárt tennie a fényszóróban, szerelőben stb.

5, Geometriai precizitás: némileg összefügg a 2-es ponttal, de kiterjesztve a foglalati részre is. Minimális elvárás a szabványoknak való megfelelés. Természetesnek tartjuk, de ha nincs meg, a fényszóró beállíthatatlan lesz, nem jól világít és még vakít is.

A gyártók az általuk optimálisnak vélt kompromisszumokat alkalmazzák az alap típusaikban. Az adatok a honlapokon és katalógusokban elérhetőek. Arra figyeljünk, hogy az élettartamot két elterjedt módszerrel határozzák meg. Almát az almával, körtét a körtével hasonlítsunk össze! A piac színesedése folytán azonban megjelentek réteg igények is amelyeket egyre többen egyre többféle termékkel próbálnak kiszolgálni, vágjunk egy kis rendet ebben a zűrzavarban:

Növelt (villamos) teljesítményű izzók: A fényteljesítmény növelésének legegyszerűbb módja. Kis szépség hibájuk, hogy a közúti közlekedésben nem vehetnek részt és meggondolatlan alkalmazásuk a fényszórót is tönkre teheti, mert arányosan több hőt is termelnek.

Növelt fényteljesítményű izzók (+30%, +50%, +90% stb.): Ezek az izzók gyakorlatilag a normál izzók villamos teljesítményével rendelkeznek, de nagyobb a kibocsátott fényük.
Hogy lehet ezt elérni? Ha az izzót alacsonyabb névleges feszültségre tervezik, de megkapja a 13,6V-t, jobban fog világítani. Igen, de leromlik az élettartama. Ezt a töltő nyomás növelésével (azon belül is a jód mennyiségének a növelésével) próbálják ellensúlyozni. Ennek azonban meg vannak a korlátai, mint korábban láttuk.
Így ezeknek az izzóknak az élettartama ezért a teljesítménynöveléssel fordítottan arányos.
Míg az átlag halogén izzó várható élettartama 650 óra, addig pl. Hellában a +30-asé 400,
a +50-esé 250, a +90%-osé pedig mindössze 150 óra.

Az előző két módszert lehet kombinálni is. A Hellánál Rallye izzónak nevezett típusok csak tényleg egy verseny élettartamúak (pl. H1 130W, 3000 Lumen-esé 30 óra), de addig felveszik a versenyt a xenon fényforrásokkal (összességében költséghatékonyabb, mint a xenon rendszerek, de kinek van türelme 30 óránként izzót cserélni). Javaslom ezt hagyjuk meg tényleg a versenysportnak.

A másik irány a Longlife (hosszú élettartamú) izzók. Ezek némileg rusztikusabb izzószállal rendelkeznek (ezért optikailag kevésbé jók) és a töltőnyomásuk is magasabb a normálnál (de nem extrém). Ezek élettartama 1000-1100 óra , persze itt is vannak kiugró típusok, pl. a Hella használ 2000 óránál hosszabb élettartamú izzókat olyan lámpákban, ahol nem cserélhető az izzó, ezek erősen túltöltöttek, de az esetleges robbanásnak nincs balesetvédelmi jelentősége.

Színezett izzók: Ha megnézzük a színkoordinátákat, a fehér mező elég tágan értelmezett.
Lehet kicsit kékes, sárgás stb. árnyalata az izzónak, az még minősülhet ettől fehérnek.
A legegyszerűbb, ha a minőség ellenőrzést az arra hivatottakra bízzuk, ha van „E” jele jó, ha nincs nem jó. Az erősen színezettektől óvakodjunk, különösen a kék színszűrők a fény nagyon jelentős részét elnyelik (pl. a megkülönböztető jelzések kék burája a fény 80%-át nyeli el).
A kékes színű izzóknak szerintem csak dizájn szerepe van, jól harmonizálnak a xenon fényszórókkal, de vannak emberek, akik határozottan állítják, hogy ők jobban is látnak vele. Ezt objektív mérésekkel nem tudom alátámasztani.
A sárgás, meleg árnyalatokat rossz időjárási körülményekre, szűz hóra javasolják és nyugtató hatása is van. A skandináv országokban biztosan sikeresebbek, mint nálunk.

A sárga színű PY21W irányjelző izzó is sokak szépérzékét borzolja, ezért sokféle színű, de sárgán világító izzót lehet kapni. Mi a kékesszürkét és a kályhaezüstszínűt tartjuk, de a Hella lámpákból időnként sosem látott típusok is előkerülnek.



Napi gyakorlattá vált a kis izzók kis halogén izzókkal való pótlása, különösen ahol az izzócsere bonyolult. Ez nem kifogásolható (ha az „E” jel rendben van), mert a fénye alig több, az élettartama viszont briliáns ezeknek az izzóknak és még ezekből is van Longlife.


Sokkal elitélhetőbb gyakorlat az utólagos LED-esítés. Egyrészt szabálytalan, ezen kívül azonban nem árt tudni, hogy a LED élettartama hőmérséklet függő. 95 fok felett az élettartam 1 órára csökken. Itt az izzó még észre sem veszi, hogy melege van.
Gyakori eset, hogy a fényszóróban a helyzetjelző közel van a halogén fényforráshoz (ez 300 fok felett üzemel) és a sugárzó hő gyorsan tönkre teszi, ezért ezekre a termékekre senki nem vállal semmilyen garanciát.

Gyenes József / Hella Hungária
 

A kormánykerék minden rezdülését és a jármű sebességét is érzékelő rendszer személyben a Hella és az Opel egy új világításvezérlő egységet alkotott. Kilenc funkcióval, megannyi kielégítő teszteredménnyel és technikai háttérrel. Sokszor furcsa belegondolni, hogy egy fényszóró ugyanúgy képes alkalmazkodni az út viszonyaihoz, mint az autó többi alapvető szegmense, de Rüsselsheimben megtalálták a megoldást. Igen-igen, és nem győzöm hangsúlyozni, hogy mindez elérhető a prémium kategórián kívül!
Röviden összefoglalva és a technikai háttérrel a felszínt pedzegetve: egy, az autóba épített kamera-rendszer információt fogad be az útról, a látási viszonyokról és az időjárásról. A rendszer szoftvere először eldönti, hogy mely fényforrások alkalmasak a vezetési feltéteteknek, a haladás-kanyarodás szögének és a látási viszonyoknak, majd továbbítja a parancsot a végrehajtó-állító motornak, amely a kívánt funkció szerint irányítja a fényszóróban elhelyezett speciális hengereket.
Hivatalosan megnevezve, ez az AFL rendszer (Adaptive-alkalmazkodó Forward-elülső Lighting-fényforrás) a Hella és az Opel közös fejlesztése, a technikája pedig a Hella VarioX modulján és a Bi-Xenon fényszórók kilenc különböző funkcióján alapul. Ezek a funkciók alapvetően kimerítik a teljesség fogalmát, mivel már a felsorolásukból is látszik, hogy nincs olyan szituáció, amihez ne „alkalmazkodnának”: városi fény, gyalogos fény, országúti fény, autópálya fény, de még a kedvezőtlen időjárásra is van külön fényforrás. Sokszor igen nagy segítség lehet a statikus kanyarvilágítás, és akkor ne is beszéljünk a dinamikus kanyarvilágításról.
Ez a felsorolás kicsit kimerítő, de fontos, hogy minden egy helyen szerepeljen, láttatva, hogy egyetlen fényszóróban milyen mértékű differencia van a régi társakkal szemben. Gondoljunk csak arra, hogy általában három alapvető fényforrás áll rendelkezésre (a ködlámpát most nem említve): helyzetjelző-fény, tompított-fényszóró és távolsági-fényszóró. Ha ezt megszorozzuk hárommal, akkor ülhetünk az Insignia volánja mögé, fénycsóvákkal cikázva.
A pontosabb paraméterek végett fontos megjegyezni, hogy mindennek az alapja a már előbb is említett „kamera-rendszer” és egy speciális felületű, a fényszóróba épített henger. Vagyis a fényszóró funkciói úgy aktivizálódnak, ahogy a kamera a jeleket fogadja, majd továbbítja, és a henger végrehajtja. Ez természetesen összefügg a sebességgel is, hiszen az elnevezések többsége az út menti táblák piros körének számmisztikáját sejteti. Így beszélhetünk városi fényről 50 km/h sebesség alatt, ami főleg az út mellett felhalmozott akadályok biztonságos elkerülését szolgálja (mindenki hasznára). Ehhez igen hasonló a gyalogos-fény, amely az előbb említett városit finomítja és kiterjed a zóna minden szereplőjére, így a biciklistákra, a kutyájukat sétáltatókra csakúgy, mint a labdát véletlenül az útra gurító gyermekekre. A fényszóró ezen spéci részlete 5 és 30 km/h között aktivizálódik –a pontosság végett a hengerek automatikusan 8 fokkal állítják a fényterjedés szögét úgy, hogy az út mindkét széle tökéletesen láthatóvá váljon. És most odaléphetünk az országúti fény segítségével, amely 50 és 100 km/h között aktiválódik, javítja a látási viszonyokat, és jobban megvilágítja az út bal és jobb szélét, mint a sima tompított fény. Az autópálya fény -nem okozva nagy meglepetést- az autópályán haladó sofőr látási viszonyait tökéletesíti: 100 km/h–tól jelentősen előre megvilágítja az utat, külön fókuszálva az út bal szélére. Ha az autó eléri a fenti sebességet, a fényerő 35 Wattról 38 Wattra növekszik, míg a kormányba épített szenzor beállítja a fénysugarak görbéjét. Ez a beállítás azért elengedhetetlen, mert azonnal jelzi, ha az út nem az országút körülményeinek megfelelő. DE! nem csak az út viszonyaira, hanem az időjárásra is érzékeny az Insignia fényszórója. A kedvezőtlen időjárási viszonyokra kifejlesztett fény akkor aktivizálódik, mikor a szenzor csapadékot észlel, illetve ha az ablaktörlők működésbe lépnek. A szó szerint legszembetűnőbb különbség a többi fényforrástól az, hogy úgy világítja meg az esőtől áztatott utat, illetve a távoli, nedves és csillogó pontokat, hogy lecsökkenti a fényerőt 35 Wattról 32 Wattra, pont azért, hogy a csillogás által kiváltott tükröződés-fényvisszaverődés ne zavarja a sofőrt a biztonságos haladásban. Míg azonban a fénycsóva egy kissé rövidebb a sofőr oldalán -az előbb említett fényenergia csökkentésnek köszönhetően, a kiegyenlítődést a jobb kéz felöli fényszóró fényereje biztosítja- a bal oldal csökkenésével szemben 35 Wattról 38 Wattra növekszik. Két funkció van hátra, mindkettő a nagyobb utat megtevő és dinamikusan vezető sofőrök nagy segítsége lehet. Az egyik a statikus kanyarvilágítás, amely a sötét bekötő utakon való manőverezést segíti -a jelzőszerkezet 40 km/h alatt lép működésbe, mikor a kormánykerék 90 fokkal elfordul jobb vagy bal kéz felé. A másik a dinamikus kanyarvilágítás, amely a kanyargós utak, és veszélyhelyzeteinek felismerésére szolgál. A sebességtől és a kormánykerék állásától függően, a mozgatható Bi-Xenon fényszórók a kanyarban elfordulnak 15 fokig, jó előre megvilágítva a menetiránynak megfelelő területet.
Nem esett még szó a „fényszóró asszisztens” funkciójáról. Az asszisztens feladata, hogy automatikusan bekapcsolja a fényszórót a speciális belső hengerek segítségével, ha a szenzorok úgy ítélik. Így biztosítva az előzőekben már sokszor említett optimális látótávolságot és fényerőt. Ez a funkció gondoskodik továbbá a szemben érkező forgalomról is: amint a rendszer kamerája külső fényforrást észlel, úgy automatikusan visszakapcsol tompított fényszóróra, nehogy elvakítsa a szemből érkező forgalmat.
Még egy asszisztens is felelős a gondtalan autózásért, mégpedig a kamera-asszisztens. Ennek a feladata, hogy felismerje az út menti táblákat és figyelmeztesse a sofőrt a tartalmukról.
Igen hasznos kis funkció, főleg ha éppen a rossz idő miatt vagy más figyelemelterelő tevékenység közepette nem vesszük észre, hogy mit is kíván értésünkre adni az út menti jelrendszer.
Kiegészítésként szólni kell a manapság már elengedhetetlen és látványosan megkomponált designról. A technikának párosulnia kell az esztétikummal, hiszen az autó tekintete az egyik legfontosabb külső tulajdonsága. A fényszóró-testek megtervezésében a Hella azt tartotta mindennél fontosabbnak, hogy a technikai fejlesztésnek köszönhető fényforrások a legszélesebb spektrumban és a legnagyobb intenzitással használják ki az erejüket. Mindezt tegyék a tökéletes fényerősség elérése érdekében a bűvös 32 - 38 Wattos „energiamezőben”. Így már csak egy feladat maradt hátra: a kitűnő belső tulajdonságok legyenek összhangaban a külső jegyekkel. A különlegességét elsősorban a kombinált helyzetjelző, illetve a nappali menetjelző lámpák (fénydiódás nappali menetfények) LED technológiájának köszönheti, amelyek úgy illeszkedik a fényszóró külső széléhez, akár egy tökéletesre megfestett szemöldök. Az autó orrától kicsit hátrébb húzódva -ha már az esztétikai élménynél tartunk- a kombinált hátsó lámpák is igen meghatározóak az Insignia összképét tekintve. Az elülső fényszórókhoz hasonlóan ezek a jelzőfények is egy közös Hella és Opel fejlesztés gyümölcsei, megtartva az előbb már említett szemöldök designt és az örökös minőségi részleteket.