Fékrendszer - Autódoktor
Vészfékezés blokkolásgátló rendszerrel:
A vészfékezést mindig hirtelen, rúgásszerű lábmozdulattal kell indítani. A fék lenyomásával egyidőben történjen meg a kuplung lenyomása is, ugyanis egy tárcsafék 3 tized másodperc alatt blokkolja a kereket, majd 5 tizeden belül leáll a motor. Motor nélkül pedig nincs szervokormány, fékrásegítés és ABS. A fékpedált erősen, folyamatosan kell nyomni. Ilyenkor a pedál ugrálhat, remeghet a lábunk alatt, illetve kattogó, kerregő hangot adhat. Ilyenkor sem szabad felengedni, sőt ha lehet, még erősebben kell taposni. ABS-szel szerelt járművekben nem szabad alkalmazni a korábban tanított, úgynevezett pumpáló fékezést, ugyanis ez a módszer összezavarja a központi egységet!
Előnyei:
A rendszer érzékelőből, szelepekből, visszatöltő pumpákból és egy számítógépből áll. A szenzorok az autók kerekeinél, időnként a tengelyen vagy a differenciálműben helyezkednek el, és a kerekek sebességét mérik. A szelepek felelősek a féknyomás csökkentéséért, a hozzájuk kapcsolódó pumpák a csökkentett féknyomás visszatöltéséért. A vezérlő, egy miniszámítógép hangolja össze a különböző részegységek munkáját.
Fontos, hogy gépjárművűnk minőségi DOT4-es
vagy jobb fékolajt kapjon!
Fontos, hogy a fékfolyadék évente, de legalább
2 évente ellenőrizve legyen!
ESP működése
Az ESP minden helyzetben segít a jármű biztonságos uttartásában, úgy, hogy a kerekeket külön-külön fékezgeti sebesség és terhelés arányában, egy folyamatosan futó program alapján. Könnyen előfordul, hogy nedves csúszós úton fel-fel villan az ESP lámpa, ez nem hiba csak azt jelzi, hogy a rendszer működésben van.
Az ESP stabilizáló program kiegészíti a már meglévő elektronikus berendezéseket, mint például a blokkolásgátló rendszer (ABS) vagy a kipörgés gátló (ASR).
A blokkolásgátló rendszer (ABS) már számos autónál bizonyított. Az elektronikus stabilizáló program (ESP) még egy fokkal tovább javítja a menetbiztonságot. Míg az ABS az autó hosszanti irányában hat, addig az ESP a keresztirányú dinamikát befolyásolja.
Kétfajta kritikus helyzet fordulhat elő:
- Alulkormányzás: az első kerekek elvesztik az úttal való kapcsolatot, és az autó a hossztengelye körül kismértékben kifelé fordul a kanyarban.
- Túlkormányzás: a hátsó kerekek elvesztik az úttal való kapcsolatot, és az autó a hossztengelye körül kismértékben befelé fordul a kanyarban.
Az ESP célzott fékezéssel gondoskodik azoknak a vezetői hibáknak a korrigálásáról, amelyek alul- vagy túlkormányzáshoz vezethetnek. Amikor az autó a kanyarban keresztbe akar fordulni, az ESP kissé lefékezi a kanyar külső ívén lévő első kereket, mielőtt még az autó hátsó része kitörhetne. Amikor azonban az autó alulkormányozottá válik, az ESP pont ellenkezőleg, a kanyar belső ívén lévő kereket fékezi le, és visszatéríti az autót a normál ívre.
A fékezési beavatkozás villámgyorsan megtörténik, és csak a másodperc tört részéig tart. A beavatkozást a rendszer számítógépe vezérli. Ez egy perdületérzékelőtől (perdületnek nevezik a mérnökök a hossztengely körüli forgómozgást) kapja meg az információkat arra vonatkozóan, hogy az autó el akar-e fordulni a hossztengelye körül, és ha igen, milyen irányban. Ezenkívül más érzékelők is fontos adatokkal szolgálnak a számítógép számára: a kormányzási szög érzékelő, a keresztirányú gyorsulás érzékelő és az egyes kerekeknél található négy darab érzékelő. Az említett érzékelőktől érkezett adatokból a rendszer számítógépe kiszámítja az előírt és a tényleges állapot közötti eltéréseket, és utasítja az elektronikus szabályozóegységet a szükséges fékezési manőver elvégzésére.
Ennek ellenére, az ESP nem veszi ki az irányítást a vezető kezéből. Az első kerék hajtás esetében, és a biztonságos futóműnél, engedni lehet a kerekek megcsúsztatását az ESP beavatkozása előtt, jobban mint a többi hátsókerék meghajtású autónál. A járművek nagy részénél már hegymenetnél vagy laza talajon való haladásnál gombnyomásra ki is kapcsolhatják az ESP-t.
A fékfolyadék (nem fékolaj!) az idő múlásával a levegőből vizet vesz fel, mellyel a forráspontja folyamatosan csökken.Kb. két év alatt eléri a kritikus 180C körüli értéket. Ezen érték alatti forráspontnál a fékfolyadékban folyamatos, erős fékezés esetén légbuborékok képződnek, ami tartós igénybevétel esetén csökkenti a fékhatást, szélsőséges esetben a fékberendezés működésképtelenné válhat. Ebben az esetben a fékfolyadék cseréje halaszthatatlan!
A mérés fél perces művelet, a szakember azonnal kiértékeli!
Csak a gyári előírásoknak megfelelő fékfolyadékot használjon, sok esetben a magasabb minőségi kategóriájú fékfolyadék a fékrendszer tönkremeneteléhez vezethet!
kérdés küldése
